Még az online Monopoly előtti korszakban szoktuk játszani annak magyar változatát: Gazdálkodj okosan! A játék tanított a spórlásra, a szorgalmas munkára meg ehhez hasonlókra, igaz volt benne komoly szerencsefaktor is, elvégre a játék nagyrészt dobókockától függött. Afféle virtuális életnek is nevezhetnénk az egészet, hiszen minden csak játék volt. Emlékszem, mennyire felháborított, amikor az egyik játszótársunk egy óvatlan pillanatban „kivette” a bankból egy fél „lakás” árát. A dolgot egyértelműen lopásnak minősítette az összes többi részvevő. Pedig csak játék volt.
Az internet egy sokkal bonyolultabb, sokkal magasabb színvonalú virtuális teret képes létrehozni, amelyben szintén lehet „elemelni”, virtuálisan „odamondani” vagy online társasjátékokban akár második életet élni. Az értékek azonban a virtuális térben is értékek maradnak. Még ha virtuálisan is veszünk részt a virtuális világban, ugyanúgy hat ránk az, amit adunk és kapunk, mint a valós életben. Igazi emberi értékeket ápolni, szóval nem sebezni (még virtuálisan sem), segíteni, tisztelni - egyszóval Embernek maradni a virtuális térben is ugyanolyan küldetés, mint a valós életben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Nagyon igaz. És nehéz is. Ezt éppen olyan jól tudja Ön is, mint azok az emberek, akik megbújnak az álarcok mögött.
Megjegyzés küldése